Alejandro Amenábar legújabb filmje, Rachel Weisz főszereplésével az ókori Alexandriába repít bennünket nézőket. A történet az első női matematikus, Hypatia életével foglalkozik, ugyanakkor nyomon követi a kereszténység felemelkedését, útját az egyeduralom felé.
Kezdetben a Kelet-Római Birodalom kulturális központját, Alexandriát láthatjuk mikor még egyik hiedelemvilág sem kerekedett felül a másikon. Hypatia az universitáson tágítja a fejeket, a neo-platonista szemlélet jegyében. Először a pogányok között robban ki a patália, hogy mégis mit képzel ez a zsidó szekta, kereszténység, hogy becsmérelni kezdik az ő isteneiket. Nyilvános pogrom robban ki a két felekezet között. A politeisták bezárkóznak a könyvtárba védekezésül, támadásuk ellentámadásba ment át a monoteisták részéről. Érdekes ahogyan a keresztények kihagyják a zsidókat a vérengzésből. A jelenet később megismétlődik, igaz más kontextusban. Ezúttal azonban a szektából kinőtt báty az, aki szítja a harag parazsát.
Hüpatia ennyiben hagyja a dolgot - Euklidész legelső tétele: Ha két dolog egyenlő egy harmadikkal, akkor azok mind egyenlőek egymással.
Nem állhatom meg szó nélkül, de a könyvtári jelenet számomra nem volt teljesen hiteles. Akkoriban nem volt elterjedve a néma olvasás, ergo az lett volna a minimum, hogy a könyvtár látogatók mormognak maguk elé, de legalábbis maguk elé beszélve olvasnak, ne adj ég, fennhangon teszik ezt.
Kifejezetten izgalmas, hogy a főszereplő valóban élő személy volt, habár vajmi keveset tud róla a történelemtudomány. Szünesziosz szintén azok közé a szereplők közé tartozik, aki felbukkan és valóban hatott a történelemre. Oresztész, mint római patrícius veszi ki részét a szereplőgárdából, az ifjú egyház korabeli vezetője Kürillosz igen nagy befolyással van az események alakulására.
Van egy szubjektív vonala is a narrációnak, de az elhanyagolható, ráadásul még torzítja is a valódi történéseket. Számomra inkább tűnt hollywoodi húzásnak, semmint szervesen illeszkedő résznek.
Linkek
Imdb
@ Youtube
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése