
Magával a plottal nem kívánok foglalkozni, a rajzfilm hivatalos oldalán el lehet olvasni. Sokkal inkább érdekel az, hogy miként hozott létre egyetlen könyv identitást a IX. században, miként adott reményt a vikingek által sarcolt Albion lakosainak.
A kells-i könyvet ha úgy tetszik Book of Kells-t a kelta szerzetesek készítették a Krisztus utáni kilencedik században. Alapja a Vulgata, tartalma a négy evangélium, előszavakkal és glosszákkal.
Az igazi csodálatra méltó dolog az ebben a kéziratban, hogy ekkoriban a keresztény és a pogány művészet nem vált el élesen egymástól, mint a későbbiekben, így az ornamentikája olyan egyetemes rajzolatokkal büszkélkedhet, hogy nekem többször is a magyar jelképek köszöntek vissza, ami kevésbé véletlen, elvégre tanyáztak a Kárpát-medencében kelták, a magyar törzsek bejövetele előtt. /ha tévednék, lehet korrigálni/ Olyan elegy jön létre, melyben minden kultúra felismerheti egy-egy saját darabkáját.



A rajzfilm felvonultat tündérmesékbe illő tulajdonságokat mint például: a lány, aki énekével kiszabadítja a fiú főhőst. (Gondolkodóba ejtő, hogy mennyire ősi ez a mozzanat, igaz, korábban többnyire károkozásra használták - lehet itt az Odüsszeia sziréneire vagy Oscar Wilde The Fisherman and his Soul-jára asszociálni -). Tovább töprengve ezen, az is fejtörést okozhat illetve figyelmet követelő momentum a rajzfilmben, hogy az miként jeleníti meg Brendan és Aisling kötelékét. Miként halad a kezdeti 'kitiltás az erdőből'-ből 'bármikor visszajöhetsz'-ig. Kapcsolatuk fejlődése egy ponton megreked, a férfi karakter kilépdel a nő horizontjából, elveszítik egymást. Később találkoznak, ám míg Aisling tündér, nem öregszik, addig Brendan felnő, szakállat növeszt és a hangja is mélyül. A kettejük közti nyílott szakadék azzal válik igazán nyílvánvalóvá, amikor a viszontlátásnak örülve a férfi hajszolni kezdi a lányt a fák között, de az elinal.

Én inkább a másodlagos magyarázathoz nyúlnék, ami azért mélyebb értelmezést is biztosít. A fiú valamilyen bogyóért ment az erdőbe. Egészen pontosan tölgyfa-bogyóért. Azt már természetesen pusztán kukacoskodás, hogy a tölgyfán legtöbbször makk van, és nem bogyó, de hé, mesében vagyunk, minden lehetséges. A tölgy a férfiasság princípiuma jóformán az egész európai kultúrkör szimbolikájában. Már ezen a mélyebben fekvő értelmezési síkon is ki van zárva, hogy egy nő hozzányúljon a könyvhöz, ha pedig ez tetézve van azzal, hogy nem érti magának a szónak a jelentését, sőt soha nem is látott még olyat, akkor érthető, hogy az ifjú szerzetes miért nem fordul segítségért a leányhoz.

@ tecső
Agytágításomat segítette: Dragon Zoltán és Kérchy Anna
ezért köszönet jár nekik, köszönöm!
ezért köszönet jár nekik, köszönöm!
2 megjegyzés:
Talán annyiban érdemes pontosítani a magyar rajzfilmek "hatását", hogy inkább Jankovich Marcell hatásról és a kecskeméti studió világhíres magyar népmeséiről van szó :)
Elsősorban rájuk gondoltam, persze. :+)
Megjegyzés küldése