Egy mozgalmas hét után

Ezen a héten többszörösen is el voltam halmozva feladattal, kikapcsolódással, elintéznivalóval. Kezdve azzal, hogy szombaton Goth Bálon bemutattuk az Ad Astrat, továbbítva és bonyolítva a helyzetet azzal, hogy két irodalmi estre is mentem valamint két folk punk koncert is elő volt irányozva.
Kedden történt az első említésre méltó esemény, beszélgetés Krasznahorkai Lászlóval. Murphy az odajutásomat megnehezítette, nem jött a busz, mert miért is jött volna?!, ezért tíz perc késéssel tudtam csak megjelenni a Móra koliban.

Az íróval egy régi barátja, tanárom, Szörényi László társalgott. A főtéma - legalábbis amíg jelen voltam - az újonnan megjelent regénye volt, a Az utolsó farkas. Egy rövidebb jellemzés a műről:

"A farkasokban csodálatos jellem dolgozik…"

Egyetlen, tökéletes rendszerű, gyönyörű mondat, amelyből megrázó erővel és szépséggel bontakozik ki a kor szelleme, az emberi magány és egy drámai történet - ez az összetéveszthetetlen "Krasznahorkai-elbeszélés". A kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alakjának remekműve, kitűnő ajándékkönyv a szerző és az irodalom rajongóinak.

Az est további részén nem vettem részt, kényelmetlen volt így is másfél órát ücsörögni a hideg padlón, mert mire odaértem már nem volt ülőhely. Viszont az alapján, amit hallottam az érdeklődés gyümölcse megérlelődött bennem. Szívesen meghallgatnám újfent, igaz, más körülmények közt.

Szerdán szembe kellett néznem azzal az eshetőséggel, hogy Firkinen berúgok. A csapat nagyon kellemesen odatette magát, ahogy azt Azfeszten is tették.

A közönségen érződött, hogy veszik a lapot, sok volt a hózentrógeres, kockásinges, tornacipős egyén. Olyannyira jól sült el a buli, hogy jobb felkarom még mindig be van kékülve, zöldülve. Ki kellene már nőnöm az ilyesmiből!

Csütörtökön ismételten a kultúra nyugodtabb oldalának farvizén csalinkáztunk. Darvasi László Virágzabálók című könyvének ősbemutatójára mentünk el a Grand Caféba. Meglepődtem, mert mikor megérkeztünk, ez háromnegyed hét magassága volt már, s találtunk üres asztalt. A teát és a málnaszörpöt kézbe véve indultunk a moziterem felé, ahol végighallgattuk az eszmecserét Grecsó Krisztián és Darvasi közt. Nem győzöm majd leróni a köszönetemet Anitának, amikor azt ajánlotta, hogy ha jó kortársat akarok olvasni, akkor mindenképpen Darvasi legyen az.



Ahogy hazafelé sétáltunk, megálltunk a színháznál. (előzőekben)


Péntek az élőzene jegyében telt. A miskolci Paddy and the Rats lépett fel a Garaboncziásban, a helyi Atomtorta társaságában. Az összesereglettek többsége teljesen más stílusból került ki, mint a szerdai közönség és ez meg is látszott a koncerten tanusított habitusukon is. Ahogy Marci fogalmazott: "Lehet, hogy Paddy and the Rats-en többen vannak, de Firkin-en minőségibb volt a közönség!"
Ettől a bosszantó körülménytől eltekintve nagyon klassz volt a muzsikájuk! Hívtak, igaz Firkin-ék is, hogy menjek fel huszonegyedikén az I. Irish Punk fesztiválra a Tűzraktérbe.



Szombatra tökéletesen eljutottam arra az álláspontra, hogy az a kevés gyakorlat adta tunya magabiztosság átjárt a közeledő irodalmi esttel kapcsolatban. Ennek ellenére tisztában voltam a korlátainkkal s azzal, hogy a ráfordított idő és az előadás minősége közt egyenes arány fog fenn állni. Nem is csalódtam!
Késtem a próbáról, a gyomrom fel-lemászkált, mert roppantul ötletesnek találta ezt, hogy pont amikor legjobban szükségem volna a hidegvérre és a higgadtságra, akkor hagy cserben. Ami persze ki is ütközött rajtam. Hétre írtak kezdést mindenhová, apróbb időbeli csúszás után megkezdhettük az estét. Sejtettem, hogy korai a hét órára kitrombitált indítás, azonban bíztam abban, hogy ha más nem, akkor az ismerősök, barátok megnéznek bennünket. Külön erre az alkalomra íródott egy jelenet is valamint nyomtatásba került 31 darab folyóirat. (Előbbit közzéteszem majd nagy valószínűség szerint, sőt némi sajátos értelmezést is adok majd neki.)
Utóbbit úgyszintén, amint fenn lesz az oldalon.

Basszus, régóta izgultam ennyire! Zsuzsi, nagyon köszönöm a bátorító szavakat, nagyon jól estek!

A kritikáknak úgyszintén örültem, mind Herbert, mind Zsuzsi részéről.
Amint véget ért az előadás a legénység lelépett, én pedig próbáltam a bennem felgyülemlett izgalmakat oldani. Rengeteg, mostanában keveset látott jóbarát, ismerős bukkant fel. Egyetlen zenekart /October, Drugzone, Autumn Twilight - Janóval az utolsó nótában -/ nem néztem meg, ez az este másról szólt. Öröm volt tényleg!

S éreztem, hogy hónapok óta először boldog voltam, őszintén és igazán! A szöveg purista jellege szándékos.

A,E,E,Á
Let's try the consonants!