Ismételten egy kellemes, csontban is zsibogó buli után vagyok. Tegnap a 10 éves Subscribe zenekar és a Road lépett fel a Garaboncziásban. Az két bemelegítő együttest lekéstem. Gyors üdvözlés az ismerősöknek, azonban az egyik, már nem szomjas egyén odatántorog elém, hogy azt hallotta, hogy ő szar alak s meg van győződve arról, hogy akitől ezt hallotta az nem hallhatta mástól, mint tőlem.
Átláttam a helyzet, hogy kinél görbült meg a dolog. Ki pirította meg a valótlanság sárízével. Valóban meséltem a viselt dolgairól, amikor padlón volt, de az igazat. Kibeszéltem őt a hát mögött - öntötte rám vádjait. Megértettem vele, hogy szó sincs erről, elmeséltem az illetőnek, hogy mi volt Szegeden, amíg ő távol volt. Szerintem ezek a történetek némi alkoholban oldva olyan elegyhez vezetnek, aminek a vége az, hogy összerúgjuk a port s én elvesztem a szavahihetőségemet.
Számtalanszor panaszkodtam arra, többeknek is, hogy a spanyolfal-jelenség egy megkeserítője az emberi kapcsolatoknak. Hazudnék, ha úgy tennék, mintha én nem csinálnék ilyesmit. Mindenesetre próbálom kerülni. Több-kevesebb sikerrel, mint a mellékelt ábra mutatja.
Szóval, akinek ruhája, ruházkodjék s szégyellje magát, én meg ismételten állíthatom a mércémet, hogy kinek, mit, mikor mondok el.
Egy újabb illúzióval kevesebb...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése