2009. március 15., vasárnap

Memoriter

Meglepő dolog látni ahogyan egy személy tükröződni tud egy másikban. Valahogy a feledés halványan derengő tengere csobban meg akkor, amikor ilyesmit felfedezel. Egyetlen apró momentum jut csak az eszedbe. Az, amikor rámutattál valamire és a másik befogadta azt, feltétel nélkül.


Kár, hogy én ilyesmire alkalmatlan vagyok.

Gyermek vagyok csupán, aki felfelé mutogat a polcra, a tárgy szélét látja, de kezébe nem foghatja.

2 megjegyzés:

Blind írta...

Nem hinném ;)

Névtelen írta...

elég hidegrázó lenne a tendencia ha pont a magadfajták lennének erre képtelenek.
csak azt tartsd észben hogy az összes "fura" ember ugyanezt érzi. a fura lányok is ;()
egyszerűen hagyj fel azzal h mentségeket meg kibúvókat keresel magad számára.