Én is mostanában futottam bele a kifejezésbe, egészen pontosan a Nagy Világ egyik számában. Felettébb elmés! Fényrizsnek is előadtam a történetet, ő sem értette, hogy ki az a leiterjakab, hát neki is elmondtam.
Ezekkel az episztolaszerűséggek írásával úgy érzem, hogy lassacskán rámragadnak Karinthy stilisztikai elemei és elgondolásai. Közel sem vagyok, sajnos, még olyan elmésen sziporkázó mint ő, azonban tárcáinak olvasása közben jóérzés látni, hogy néhányszor az ő hatása tükröződik vissza a lapról.
Ezt már megbeszéltem az illetékessel, de valahogy muszáj, hogy le is írjam. Tehát:
Nem szeretném, ha valami ilyesmi történne velünk, ami az alant olvasható V.W. idézetben napvilágra kerül.
"Amióta csak világ a világ”- írja Virginia Woolf –, „a nők olyan tükörként szolgáltak, amelynek varázsa és bűvereje abban állt, hogy a valódi méretük kétszereseként tükrözte vissza a férfiakat.”[Kiemelés: Shoshana Felman]
Sokkal inkább:
Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába. (Karinthy Frigyes)
Más. Beindult a vizsgaidőszaknak nevezett húsdaráló. Minden ismerősnek eredményes vizsgaidőszakot kívánok, köszönhetően a WiW új, fantáziadús levelezőrendszerének ezúttal nem tudtam ilyen jellegű körlevelet küldeni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése