Arabusul

Ránézésre filológiai hókusz pókusz, valójában nem az, ami az eszemben van. Ha talán egy kivételtől eltekintve jobbról balra olvastam a könyveket, akkor meglepőnek hat számomra, ha egyszer csak azt fedezem fel, hogy a balról jobbra sokkal nagyobb örömöt nyújt, mint az eddigi tapasztalatok.

A múlt tekintetében szem előtt tartom, hogy ne méreggel hagyjam itt ezt az évet. A jövőt pedig figyelemmel és mosollyal szeretném várni.

Néhány mondat péntekről

Elreppent a pénteki koncert. Főattrakció a Sear Bliss volt, idén ünnepelte 20. születésnapját.

Megfejthetetlen volt számunkra, hogy a két előzenekar milyen funkciót volt hivatott betölteni, mert a jelenlévő közönség nem átallotta ignorálni produkcióikat. Borzasztó volt ez a mondat.

 

Egy tekintettalálkozás, semmi több.

Berúgás, sör, egy whisky. Egy kis beszélgetés, bevallom, sok. Képeket pedig majd alkalom adódtával feltöltöm, ha használhatóak.

Egyszer már

előfordult az, hogy túlzottan nagyra nőtt az arcom, minekutána magamba szálltam kicsit és újrakezdtem, de teljesen másként csinálva. Most is ez a teendő. Ez járható út és már ismerős is.

Zuhanj, zuhanj, zuhanj

Elkezdték beszedni a sápot mindazokért, amiket az elmúlt néhány hónapban tettem. Egyértelmű volt, hogy az életem ezen pontján kerül beszedésre az adósság, akár fel is készülhettem volna rá, de mégsem tettem.

Sopánkodás és egyedüllét fűszerezve bizalom- és önbizalomhiánnyal. Mindezek tetejébe jóízűen hazudok magamnak, hogy minden rendben lesz.

A délutáni esszé bemutatásra elmentem, holott tisztában voltam vele, hogy egy kupac hulladék. Aztán szembesültem azzal, hogy igazam van. Majdnem képen röhögtem a tanárt, mert azt mondta, hogy úgy kéne írni, mintha már potenciális publikálni akarnánk. Jólneveltségem és a szomorúságom akadályozott meg abban, hogy elmeséljem neki, hogy huszonöt publikáció után irigylésre méltóan ignorál mindenki minden irányból. Szóval ez nekem aligha jelent motivációt. Sőt, kifejezetten visszataszítónak tetszik mostanában.

Ez nem az én szemeszterem. Ezt megállapíthatom

O, how the mighty has fallen...