2010. november 22., hétfő

Ghost Brigade, Orphaned Land, Amorphis @ Diesel Klub

Már az év elején megtudtam, hogy ismételten lesz Orphaned Land koncert Magyarországon. Nagyon jónak ígérkezett az őszöm, köszönhetően a DT-nek illetve nekik. Az izraeli csapatra cirka öt évet vártam, kettőezeröt nyarán játszottak a Primordiallel, akkoriban nem merültem még el a Mabool-ban annyira, hogy félelem nélkül fel merjek menni Pestre megnézni őket, az sem mellékes, hogy akkoriban azt sem tudtam, hogy mi fán terem a Primordial.

2010. november 21., vasárnap

Esőben

Anyámnak még aznap, nekem meg most tört el a mécses. Azzal, hogy eladta Nagyanyám házát megszüntetett egy biztos pontot ott, ahol születtem. Nem fog többet kiállni a roló elé, ami a hajdani kocsmaajtót lett volna hivatott palástolni, azonban a lépcsők még mindig ott voltak, hiába sarokház, hogy várja, hogy mikor érkezem. Nem fogja többé megkérdezni, hogy sokan voltak-e a buszon, nem érdekli többet, hogy ki volt a sofőr a Gyuri-e vagy a Feri. Nem fogja többet aggódva kérdezni az ebédlőasztalnál, hogy jól laktam-e illetve, hogy miért ettem ilyen keveset.
Nem fog többet azon sopánkodni, hogy mivé lett Jugoszlávia.

Kiabálni lehetett a ház hasában, mikor otthagytuk. S még csak az emlékek sem verik vissza, hogy "Júliám, drága Júliám!"

2010. november 20., szombat

Ír és a patkányok

A Paddy & the Rats ismét fellépett a Garaboncziás Borozóban. /Bár számomra kétséges, hogy mennyire borozó mostanság/
Az est ugyanazt a koreográfiát követte, mint május közepén. Hagyományőrzők bemutatót tartottak, mielőtt elkezdődött volna a buli. Egy helyi (?) előzenekar tüzelte fel a nagyszámú közönséget. Nagyon meglepődtem, mikor azt láttam, hogy ennyire sokan vannak. Péntek - gondolta Stirlitz.

2010. november 19., péntek

Tikk Ász; Örökség - Hagyaték

Eltelt már némi idő, hogy ide írtam. Sok minden történt, mialatt hanyagoltam az írást, azonban ezekből is most csak azokat akarom leírni, amik nagyon foglalkoztatnak. Nem véletlen a két cím sem, többet akarok most lejegyezni, mint általában.

2010. november 7., vasárnap

Fekete I. Alfonz itt nyugtalankodik

Feltételezhetően ostoba vagyok, hogy igényelném azt, hogy némi lelkesedéssel viseltessenek mások a munkám iránt, hogy magamon más is értékelje azt, amit csinálok leírok. Rosszul érintett, igaz nem borzasztóan a beszélgetés. Sótlan volt. Amolyan itt ezt írd oda, ott pedig amazt. Valahol hálás is lehetnék azért, hogy ennyire tárgyilagos. De viszonyítva ahhoz, hogy eleinte lelkesen mondta - legalábbis nekem úgy tűnt, hogy az -, hogy mennyire sokat fogok majd írni, mert ez egy jó téma eléggé lehangolt. Én mentem nagy reményekkel s kicsit meglepődtem, hogy ennyire visszafogott lett a fogadtatás. S emiatt nyugtalankodom kicsit. Nem tetszik.

Más.
Héten sor került a félévenkénti Subscribe bulira. Unalmas volt. Lehetséges, hogy a közönség heterogén összetétele zavart vagy az, hogy jócskán üres volt a tankom, de nem tetszett. Nem dobott fel, nem adott semmit. Azért a Trooper és a Beat It jó volt. Huzamosabb ideig nem fogom most őket megnézni klubbulin.