Mistral

After two wretched weeks our relationship finally ended. My stomach grew since I received the message. She did not call me, therefore it was easier for her to write a short message.

My belly was as big as an apple since last wednesday. She was furious with me, to be honest I do not have a clue why.

Do I feel anything? Nothing, not now, not anymore. I have to carry on, strenghten my will, and believe.

It is hard to tell which path should I follow.

Lelkiismeret-furdalás után önvád

Does happiness own a meaning? Can it be comprehensible if you do not have somebody to share with? Ghastly minutes, hours and days. And she is in silence. How long can I bear it? Not long, not anymore.

I have a hunch that I will spend my birthday in loneliness. It was too slopy to be true.

Well, what can I say? Everything cannot happen in one month. It would be too easy, too simple. As soon as I got out of the issues, I acquired another one. I have given a good going-over to the flat at Szeged. It was repellent to do so, however, I have fed up with the dust and the dirt.

Janvs köpőcsészéje

Hét egyszerű szabály a rejtőzködő élethez.

Egy. Sose bízz zsaruban, aki esőkabátot visel.

Kettő. Óvakodj a rajongástól és a szerelemtől. Mindkettő átmeneti és gyorsan meginoghat.

Három. Amikor megkérdeznek, hogy törődsz-e a világ problémáival, nézz mélyen a szemébe,annak aki kérdezi. Nem fogja újra megkérdezni.

Négy és öt. ...soha ne mondd meg az igazi neved. És ha valaha azt mondják, hogy nézz magadra...sose nézz.

Hat. Sohase mondj, vagy tegyél semmi olyat, amit az előtted álló személy nem tud megérteni.

És hét. Sose alkoss semmit. Mert úgyis félremagyarázzák. Láncba ver, és követ majd életed hátralévő részére.

(Bob Dylan)

Vége a szemeszternek

Befejeződött, nem rúgtak ki, abszolváltam az összes vizsgát, 31 kredit értékben. Most már majd azon kell feszengnem, hogy a jövő félévben hogyan szedjem meg magam töménytelen kredithalommal.

Lehetne jobb is az átlagom. Majd szeptembertől.

Mostanában Bergman filmeket bámulok, elsősorban a magány filmtrilógiát. A Tükör által homályosan pont egy hete láttam a Duna kettőn, otthon. Egyből feltűntek a jellegzetességek.

Drámát nézni olyan, mintha doom metal-t hallgatnál. Vagy érted vagy nem.

Meanwhile

What I really detest is that blasted Punch and Judy show! It is barely noticeable but I have a fear that if I hold my mouth closed, it will blow everything away without exception.

Leaping above trenches seemed always so easy to me. Not to mention the searches for solutions. I do not want that circular four letter word.
I do not have a clue how I could get her around. It occured to me - but you can say again that it is my obsession and you might be right - that she does not even look helpful.

Vae Victis!

Már nincs ugye...ugye?

Még mindig utálok egyedül lenni. Ha Anyám nem ment volna osztálykirándulásra, talán nekem sem kadarognának a gondolataim az agyféltekem árnyékosabb oldalán. Dörögnek.

Recseg alattam a padló, újfenn kikötöttem annál a megállapításnál, hogy többeknek van igaza, mint nekem.

Már helyesen sem tudok írni. Már csak egy vizsgám van, mert minden kétséget kizáróan a tegnapi sikerült.

Róka hasa rádió

Megérkezett, végre! Négy év után ismételten van új Thy Catafalque korong.

Sodrásban feküdtem, átment rajtam a víz, a fény, a buborék, a halak, a békák és a vidra. Én részük voltam, ők nem törődtek velem. Elmosolyodtam. Csigákkal araszoltam, füvek suttogásánál hallgatóztam.
Én voltam a Nap, körülöttem fordul el minden. Láttam ahogy keringtek köröttem a bolygók, rámnéztek és és tovább seregtek másfelé.

ez vagyok én, és ez itt az otthonom.

Kerepeltek fölöttem. Barna volt a táj. S megjelent az út.

(Kátai Tamás képe)

Fordul a gép, Folyik el az élet.

Zsibog, bong. És elindultam, fejem felett tekergett a Hold. Kinyújtottam a kezemet, csevegtem vele.

(Kátai Tamás képe)

Alszom és alszom és álmodom egyre,

Jó volt. Feküdtem a dunyha alatt s mélyeket lélegeztem belőle. Odakintről a kalimpálós óra zaja csurgott be. S meghallottam a tanítónéni hangját.

Mentünk, nagyanyám fogta a kezemet és tolta a biciklit. Elismételtette velem a szavakat, amiket ő mondott. 'ptica'

És meggyújtották, az ünnepre való tekintettel, az utcai lámpákat.


Kerted, ha lenne, felhőt szeretne,
nyirkos ezüstpor, hull a halk eső.
Erdőd, ha volna, mélyén gurulna
sárgán kerek hold, hullna halk eső.
Esti szobádban álmod, ahány van,
fénylik, ameddig hull a halk eső.
Végig amerre elmész sietve
pöttyös a járda, hull a halk eső.

A legszebb, amit valaha is olvastam tőle...

Képeket Tamás fotós blogjairól válogattam.
1/
2/
3/

Tüneménytelen tűnődés

csurgatnak rám fentről. Érzem, ahogy végigcsorog a nyakszirtemen, be a ruhám alá, hogy aztán egy arrajáró rápaskolhassa a húgyot a hátamra és én ezt egy mosoly kíséretében megköszönjem neki.

Örömet szerezni másoknak, nincs is annál jobb. Felfújni a ház oldalára, hogy jól érzem magamat. Nincs is annál jobb. Elveszteni saját magadban a hitet, nincs is annál jobb.

S ha valaki még is megtalálná, te nem hinnél neki. Nincs is annál jobb.

S tudod, hogy ebben mi a legjobb? hogy sohsem volt még ilyen jó.

És tudod mit?

Alulértékelésben felülmúlok bárkit.

Hogy mit fogok csinálni? nem tudom. van egy olyan érzésem, hogy ennyi volt. utolsó rúgások és nem többek.

Halvány gőzöm sincs, hogyan csinálom tovább. Nem tudok miből meríteni.

Jah, és nem megyek Flogging Molly-ra.

Keep it up!