2010. december 23., csütörtök

Szagest pt.II

Hosszas taglalásba nem fogok kezdeni, előzetesét elregélem azoknak, akik szeretnék hallani, egyébiránt nem egy nagy kaland. Inkább fókuszálnék arra, hogy mit is láthattam, hallhattam azon az estén.

Ahogy figyeltem - már amikor, bár volt néhány epizód, amire irányítottan nem figyeltem -, akkor az alapötletet azt megtartották. Az alapötlet az én verziómban annyi volt, hogy adott egy egyetemista, aki a szakestjén berúg, kiüti magát s összefut az angol, egy helyen az amerikai irodalom néhány alakjával. Mindez megspékelve intertextusokkal valamint nyúlásokkal az angol humor bödönéből mélyen merítve.

Ami megmaradt s figyeltem is rá, az tetszett. Ami azonban fájt, az az, hogy a babérokat learatták helyettem. Áginak hálás voltam, hogy leült velünk (Orsival voltam) dumálni.

Jó néhány elteltével annyira pirinyónak tűnik az egész esemény, kiváltképpen annak fényében, ami azóta történt velem, hogy el is feledkeztem róla.

Nincsenek megjegyzések: