2011. május 21., szombat

Mész és festék a körmöm alatt

Az elmúlt majd' két hétben a hangulatom a hokedlin ücsörgött s azon törte magát, hogy akár csak egy arasznyit is felemelje az alfelét erről az alacsony ülőalkalmatosságról.

A testem lassú léptekben, de kezd felzárkózni, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az agyam kimenőt ad a kérdéseknek. Legalább úgy tűnik, hogy átmeneti sikerrel vészelem át a késztetéseimet, hogy írjak.

Kedden mit láthatott, halvány fogalmam sincs. Látszódhatott rajtam az eltelt egy hónap, feltételezem.

Arra a megállapításra jutottam újfenn, hogy akadnak dolgok, amik csak más jelenlétében oldódnak fel igazán. A héten is bámultam, hogy mi történt, de sokat nem tudtam vele kezdeni.

Talán nem kellene zavartatnom magam amiatt, hogy jön-e ide vagy sem. Nem fog.

Tegnap nagyon hiányoztál.

Nincsenek megjegyzések: