viaskodik bennem. Az egyik, hogy már megint eltoltam valamit, minek vagyok én egyetemen, miért nem takarodtam el innen a fenébe, amikor volt rá lehetőségem. Illetve, hogy miért megint mások elképzeléseit szolgálom ki s miért nem a sajátomat?! Mikor jön az enyém? Lesz egyáltalán pillanat, amikor az enyémnek fogok helyet adni s nem másénak?
A másik pedig, hogy új hely, új élet helyzet, bele kell rázódni. Semmi sem megy zökkenőmentesen.
Tanácstalan vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése