2009. április 28., kedd

Amikor változik a tinta színe

Elindulás után kisvártatva megfogták a kezemet. Először azt hittem tévedés. Végül meggyőződtem, hogy nem, nem az. Az enyémet is meg lehet fogni. Másnak. Ez volt az a nagy szünet a blogvezetésében, amit mindenképpen eszközölnöm kellett.
Habár még mindig nem vagyok tisztában azzal, hogy mily módon jelentkeznek/tek a változások, mégis úgy éreztem, hogy a szavak száguldoznak, felszínt kívánnak, fényt és érzékelést, ezért helyet engedtem nekik.

Csóró voltam, ebbe a csóróságba érkezett s a minutumok fordultával sikált tisztára néhány régen elvermelt tulajdonságomat.

Egy kis szemrevaló köszönet érte a bliccelőnek.

Várom, hogy megszáradjon a tinta a papíron és végleg rájöjjek, hogy milyen színű a patron, amit beletettem.

Nincsenek megjegyzések: