Putative

Amikor már ülve szédülök, az már nyugtalanító. De talán még nem vészes. Előrelátom, hogy a következő hétre leosztott pénz elfogy. Az utolsó penny-ig.
Több, mint kellemetlen.

E hét végterméke pedig not pertinent.

Talán én összegzem furcsán a dolgokat -mi több, biztos -, de sohsem értem, hogy ha nem kérdezek részletet, akkor miért mondanak? Különösen, ha nem is vagyok rá kíváncsi. A megbizhatósági faktorom igen magas, optimális esetben. Meg azontúl is. Nincs értelme fecsegni.

Vágy, másnak lenni, mint aki és ami vagyunk: ennél fájdalmasabb vágy nem éghet emberi szívben. Mert az életet nem lehet másként elviselni, csak azzal a tudattal, hogy belenyugszunk mindabba, amit magunknak és a világnak jelentünk.
/Márai Sándor/