Shelter

Julianne Moore-t régóta kedvelem, úgyis mint nőt illetve mint színésznőt. Többször van az az érzésem, ennél a mozinál kiváltképpen így tűnik, hogy ő vette át Jodie Foster helyét a thrillerek és horrorok világában. Elég csak a The Forgotten aggódó anyájára /v.ö. Flightplan/ gondolni. A nyomozó karakter sem áll távol tőle: Ridley Scott Hannibal-ja vs. a kilencvenegyes Bárányok hallgatnak Jodie Fosterrel. Mindketten Clarice Starling szerepét játszották. Az elmúlt években játszott még a Blindness-ben illetve a Chloe című drámában, melyben a férjéért aggódó feleséget alakította Liam Neeson oldalán.

A történet:
Talán nem annyira meglepő, hogy a hollywood-i filmesek eleddig posztapokaliptikus környezetbe helyezték a világvégét. /The road, Book of Eli stb./ Mind, némelyik lazábban, van amelyik szorosabban, de kötődött a Bibliához, mint a nyugati civilizáció meghatározó okmányához. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy ebben is erről lesz, csak egy kicsivel rafináltabb megfogalmazásban, beállításban. Ezúttal leszállunk az egyének szintjére, nem kollektív problémával szembesülünk.
Adva van egy a tudomány oltárát rendszeresen látogató pszichológusnő - napjaink papja, ha úgy tetszik -, aki egy, az apjától kapott, telefonhívás után, látogatást tesz nála az intézetben. Egy fiatal srácnak mutatja be. Jonathan Rhys Meyers bújik Adam bőrébe, akinek mint kiderül van még egy lélek a testében. A különbség szembetűnő már elsőre, egyikük tolókocsihoz kötött, míg másikuknak semmi gondja nincs a járással.
A tudományos módszerek - röntgen - igazolják egytől egyig azt, amiben a Jessup doktornő kételkedett, miszerint márpedig lehetetlen, hogy valakiben két lélek legyen. A csigolyák állása különbözik a két felvételen.
Ahogy haladunk előre és göngyölítjük fel az ügyet s annak részleteit akaratlanul is belebotlunk néhány részletbe, ami ha nem is közvetlenül, de közvetve kapcsolódik Istenhez, Bibliához és a hithez. Van egy jelenet, ahol lapok száradnak a szabad ég alatt, többségükön írás, aminek később jelentősége lesz, azonban eltekintenék a spoilerezéstől. Tetszett, hogy azokhoz az orális kultúrákban jobban jelenlévő hagyományhoz nyúltak a film rendezői - egyikük sem amerikai, az imdb szerint legalábbis -, amiket az európai kultúrkör jobban ismer és használ, mint az újvilágbeli. Többször éri vád az óceánon túliakat, hogy nincsenek gyökereik. Dehogyis nincsenek, csak mi, lusta európaiak nem vagyunk hajlandóak észrevenni. Jó néhány jelenetben adódik lehetőségünk arra, hogy ezt meg is tapasztaljuk akárcsak Jessup doktornő. Hol található mindez az ősi tudás? A hillbillyknél. Elő is bukkannak odvaikból, próbálva segíteni - a maguk módján - a válaszok után kutató doktornőn. Felszínre bukik egy XIX. századi történet egy déli tisztelesről, bizonyos Christian Moore, aki a hit erejével próbált gyógyítani a spanyolnátha járvány idején. Bemagyarázta a völgyben lakóknak, hogy kizárólag a hitből táplálkozva meg tudják magukat menteni. Hogy miként és hogy járt, milyen következményekkel járt ez a szónoklata, emiatt kell megnézni a filmet.

Először teljesen sablonosnak gondoltam a filmet, azonban ahogy bontogatja kifelé a csomókat a story, úgy kezd érdekesebbé válni s nem a halmozódó hullák miatt. Kár, hogy csak a vége felé jött be ez a szál, több figyelmet érdemelt volna.

7/10 az osztályzatom így a végére, de ezúttal nem a főszereplőnő miatt.
@ youtube