2010. október 15., péntek

Setét Csendességben Álmatlanul hánykolódom

Ha tudtam volna 2007-ben, amikor elmentem a Folk'n'Troll fesztiválra s előtte, utána csendesen szitkozódtam, hogy miért volt előtte egy nappal ugyanott Dark Tranquillity, akkor inkább utóbbira mentem volna el. Kiváltképpen, hogy elkövetkező három évben nem is jönnek Magyarországra. Bár akkoriban még zöldfülű voltam az egész D.T.-hez, mostanra beérett.


Azonban idén eljöttek a Dürer kertbe. Tűkön vártam, hogy végre láthassam őket. Nem is csalódtam semmiben.

Korábban pattantam fel Pestre, jóformán már kötelezően "szórtam" a pénzt könyvekre és folyóiratokra. Bekullogtam a helyszínre, majd bosszankodhattam egyet, hogy elfogyott (sic!) minden műsoros anyaguk. Se CD, se DVD. Maradt a póló. Ági is befutott, még az első, magyar együttes előtt. Inception a nevük, szkeptikusan álltam hozzájuk, mert olyan sokat látott zenekarokat utasítottak maguk mögé, mint a Casketgarden vagy az Agregator.
Epésen megjegyezném, hogy valóban - _számomra_ - nem nyújtottak maradandó élményt.



Következő fellépő már a finn Insomnium volt. Őket ismerem is, külön örültem, hogy játszottak olyan nótákat, amiket tudok, dacára annak, hogy már négy korongot kiadtak. Annyira megtetszett a zenéjük, hogy megvettem a legújabb CD-jüket, az Across the Dark-ot. Nagyszerűen játszottak, a közönséggel jól kommunikált a frontember.


Számlista:
Equivalence
Down With the Sun
Where the Last Wave Broke
The Killjoy
Weather The Storm
The Harrowing Years
The Gale
Mortal Share
Devoid of Caring
Weighed Down with Sorrow



Egy videó a fellépésükről.

Elidőztek az átszereléssel, negyed tizenegykor kezdett a svéd dallamos halál metál egyik alapcsapata, a Dark Tranquillity.

A lehető legnagyobb elismerésem a bandának! Nem véletlenül vezetőek műfajukban, mesterien játszottak, zökkenőmentesen! Mikael Stanne énekes eszméletlen figura. Húzza a közönséget, beszélget, pacsizgat, közben profin vezeti elő a számokat. Tizennyolc év rutinja meglátszódik a csapaton, furcsamód nem volt soha nagy jövés-menés, nem váltogatták egymást a tagok.

Soha nem tapasztaltam ilyen intenzív bulit, mind a deszkákon állók oldaláról, mind a közönség részéről. Állandó mozgás, izgalom, feszültség, de nem az ártó fajtája, sokkal inkább az adrenalin okozta mákonyos delíriumhoz volt hasonlatos, amitől az ember elégedetten elvigyorodik.
S elmondhatom, hogy nem is emlékszem, mikor történt olyan utoljára, hogy a negyedik számtól kezdve fájt a nyakam.


Jószerével teljesen mindegy volt számomra, hogy mivel fogják telibe bombázni a hallójárataimat, elvégre az egyik kedvenc zenekaromról van szó.


Számlista:
At The Point Of Ignition
The Fatalist
Damage Done
Lost To Apathy
Monochromatic Stains
The Gallery
The Wonders At Your Feet
Iridium
Shadow In Our Blood
Focus Shift
Icipher
Dream Oblivion
Misery's Crown
Haven
Punish My Heaven
Final Resistance
Therein
Terminus (where Death Is Most Alive)


Csodálatos élménnyel lettem gazdagabb a fellépésükkel, 2010 legjobb koncertje! Köszönöm szépen az élményt!

Mikael valóban mosolyogva hörög. :)

Képek




Nincsenek megjegyzések: