Teljes a bolondok háza

Fel s alá rohangálok, mint akinek ráléptek a farkára. Ezt intézd el, ennek vigyél szerződést, amannak kéne ruhaszárító, de ezt vagy amazt a pénzt hogyan intézzük el, hányan fizessük! Küldd el az előzőeknek a számlát, fogadd a bútort szállítókat! A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, nem tudom számba venni, mennyi mindent kellett/kell majd megcsinálnom.

Mindennek tetejébe jön a német, heti három alkalommal három órában, aminek egyenes következménye, hogy a ledarált agyamat bedobom a párnám alá, hátha reggelre megszilárdul. Jövő héttől indul a "Szerezz jogosítványt!". Valamint múlt héttől elkezdtem ismét egyetemre járni, látogatásaimmal az Essay Writing című kurzust tisztelem meg. Az egyetlen előnye, hogy senkit sem ismerek személyesen, legfeljebb köszönőviszonyban vagy még abban sem vagyunk.

Előre látom már, miként fogok viaskodni az ütközések pókhálójában, hosszasan töprengve azon, hogy melyiket hagyjam el az adott hétre. Kanyarban van a Kátai projekt is, neki is kellene szedelődzködni, ugyanakkor a Rushdie fordítás előkészületeiből is már csak az esszé elolvasása van, mielőtt hozzálátok a fordításhoz.



Ebben most van valami ironikus...