Egy kis humbukk

A Rák a legsebezhetőbb karakter. Elég egy durva szó, egy rossz hangsúly, egy meggondolatlan fricska, s ő, miként egy csiga, szarvait behúzza, és valósággal eltűnik a világ szeme elől. Keménnyé, rideggé, megközelíthetetlenné válik. Láthatatlan lelki csigaháza páncélként veszi körül.

Kevés embert enged közel magához, ám azok szinte korlátlanul (ki )használhatják határtalan segítőkészségét, gondoskodó hajlamát. A Rák számára a világ kétfelé oszlik: a körön kívülre és a körön belülre. A körön belül vannak azok, akikhez érzelmileg kötődik, akiktől nem kell tartania, akik rászorulnak vagy akikre rászorul. A körön kívül helyezkedik el mindenki más, aki ismeretlen, aki gyanús, akinek a szándékai nem tiszták és aki neki csalódást vagy fájdalmat okozhat.

A belül dédelgetett sérelmek, fájdalmak teszik a Rákot hajlamossá az önsajnálatra, s arra való képtelensége, hogy segítséget kérjen, a nyafogásra és a duzzogásra. Kedvenc szava a negatív értelemben használt "úgyis" és "úgysem". Lelkében folyvást két bizonytalan körvonalú árny bolyong: a bűntudat és a szégyen kísértete. Problémái megfogalmazhatatlan, alaktalan magmaként forognak, fortyognak benne, s tökéletesen letisztult megoldásuk is hirtelen-váratlanul bukkan fel a zavaros mélységekből, mint Boticelli fésűskagylón álló Vénusza.

Számára a legmegnyugtatóbb hely az otthona, a családi kör. A Rák itt pompásan érzi magát. Szívesen béleli ki lakását olyan tárgyakkal, amelyekből a múlt levendulaillata árad. Amennyiben körülményei nem alkalmasak otthonteremtésre, a biztonsági zóna határát saját maga köré is megrajzolhatja. Ilyenkor valami megközelíthetetlen titokzatosság, fájdalmas zárkózottság lengi körül, s ember legyen a talpán, aki e varázst képes megtörni. Egészen más módja az önvédelmének, amikor páratlan humorérzéket fejleszt ki magában. A lényeg ezúttal is az, hogy senki ne szegezhesse neki a kérdést: " Na de komolyan - meséld már el, tényleg mi van veled?"

A külvilágban a Rák csak hallgat és nyel. Nyeli a keserűséget, az indulatot, a jogos panaszt, a sérelmeket - egy ideig. Aztán, mikor már csordultig telt a pohár, az egészet egy váratlan, hisztérikus, törős-zúzós rohammal egy közelálló nyakába zúdítja. Nyersesége, brutalitása ilyenkor a Cro Magnon-i ősöket idézi. Szegény áldozat - szülő, házastárs, gyerek - legtöbbször teljesen vétlen mindabban, aminek ilyenkor a levét issza. E kiborulás után a Rák végtelen megkönnyebbülést (és titkos, mardosó önvádat) érez - nem úgy a másik, aki kénytelen újraértelmezni a szelíd és visszafogott Rákról alkotott képét.

A Rák pozitív esetben nem rejti el melegséget sugárzó, gondoskodó, segítőkész énjét. Társának, barátainak mindig készséges támasza, vigasza. Hozzá mindig mindenki haza érkezik. Otthonában forró teát, de még az utcán, futólag is legalább egy meleg pillantást kap tőle az ember.

Sok fejfájást okoz azonban környezetének, ha negatív tulajdonságai kerülnek előtérbe: indokolatlan féltékenysége, túlérzékeny sértődékenysége és végletes zárkózottsága. Gyámoltalansága, önállótlansága is szélsőséges formákat ölthet. A legjobbat akkor tesszük, ha nem feszegetjük a Rák titkait, s nem tartjuk őt érzelmi bizonytalanságban.

Rák játszmák

Rák játszmákA legismertebb Rák játszma az "Ó, én szegény", amelyről könyvespolcnyi irodalom szól, ugyanis ez képezi alapját az érzelmi zsarolás szinte valamennyi válfajának. Ennek sajátos változata a "Mimóza", amelyben a Rák lépten-nyomon könnybe lábadó szeme jelzi, milyen otromba és közönyös is vele szemben a külvilág. Ha megkérded, mi baja, azt feleli: "semmi", s ettől fogva kedvedre találgathatod, mivel is járhatnál leginkább a kedvébe. Egy idő után észreveszed, már mással sem foglalkozol, csak azzal, hogyan adhatnál neki több figyelmet és törődést. A Rák ily módon vonja lépésről lépésre totális kontrollja alá a környezetét. E helyzetben ugyanis (mivel a Rák begubózása ellehetetleníti a kommunikációt) nem adódik lehetőség semmiféle kompromisszumra.

A Drámaháromszögben leírt "Mentsetek meg" játszma Sárkánya a mindennapokban a Zord Szülői Ház, a Zsarnok Társ vagy a Méltatlan Körülmények álarcában jelentkezik.

Említésre érdemes még a "Madárfióka" játszma . Ebben a Rák leány a magatehetetlen fióka szerepében elvárja, hogy egy férfi építsen neki fészket, bélelje ki pihe-puha tollakkal, etesse-itassa, dédelgesse mindaddig, míg a végén jól belé nem csíp, és könnyes szemmel a fejére nem olvassa: ő tehet róla, hogy nem tanult meg repülni. E jelenet általában egybeesik az ügyeletes Megmentő felbukkanásával, aki vagy (harminc alatt) romantikus Harley Davidsonján, vagy (ötven fölött) keleti tárgyakkal telezsúfolt házában kínál új és szabad életet a szökevénynek. A románc azonban hamar véget ér, ugyanis kiderül, a felkínált szabadság csupán illúzió, a Megmentő pedig kőszívű, így a leány csöbörből vödörbe esett, s most kétségbeesetten kéri újbóli bebocsáttatását az elhagyott fészekbe. Ezek után mindössze annyi változik, hogy mivel e kaland igazolást ad neki az önsajnálatra és a végeérhetetlen duzzogásra, azon nyomban lefelé görbül a szája, valahányszor egy chopper berregése vagy egy szitár pengése üti meg a fülét.

Rák sorskönyvek

A Rák az élet-forgatókönyvét - alapvető attitűdjéből adódóan - leginkább vesztes típusúra írja. Kivételt képeznek ez alól a "Családi kocsi" és a "Mátriárka" sorskönyvek. Az elsőben a frissen házasult pár Rák tagja vesz (vagy rábeszéli hitvesét, hogy vegyen) egy hatalmas, egyterű limuzint, hogy "majd elférjen benne a család". És valóban, a házaspár addig meg nem áll, amíg zsivajgó gyermekekkel meg nem tölti az azóta már sátras utánfutóval is kibővített családi járművet. E sorskönyv otthonmaradós változata a "Mátriárka". Ez olyan Rák nőkre íródott, akik nem szívesen távolodnak el a saját házuk küszöbétől, ezért elsősorban a konyhából és a veteményes kertből kívánják irányítani a családjuk életét.

Vesztes típusúnak tekinthető a "Mama szoknyája" , amelyben a Rák szülött sehogyan sem képes megválni anyuska reggeli sajtos omlettjétől és apuska esti sportösszefoglalóitól. Mivel azonban e forgatókönyvben az összes szereplő alapjában véve elégedett, és azt is kapja, amit kíván, ezért csupán akkor tekinthető e változat vesztesnek, ha korábban a főszereplő a fent vázoltaknál nagyobb ívű magánéleti terveket szövögetett.

Vitán felül vesztes típusúak azonban a "Mártír" illetve a "Család mártírja" sorskönyvek. S bár ezek tartalma egyénenként igen változó, a lényegükről címük gyakorlatilag mindent elmond. Az utóbbi forgatókönyv szélsőséges (ám korántsem ritka) változata a "Belső száműzetés", amelynek felvezető, törős-zúzós játszmáit követően a (leginkább férfi) Rák főhős kiközösített és megvetett Robinsonként pergeti élete napjait saját otthonának falai között.

A "Panaszfal" sorskönyv kivitelezéséhez ezzel szemben igazi magányra valamint teljes anyagi és egészségügyi csődre van szükség. Amikor ez - nem csekély erőfeszítések árán - végre bekövetkezik, már semmi nem állíthatja meg a panaszáradatot, amelyet a Rák ezután boldognak-boldogtalannak kéretlenül a nyakába zúdít.