Visszás dolgok maradtak bennem egy fontos beszélgetés után. Hogy hogyan szűrte ki az agyam, pont ezt a mondatot, nem tudom, de egész reggel és kora délelőtt ez echózott a gondolataimban. "megmutatom neki, miről maradt le eddig"
A másikból pedig annyi, "imádom elkapni a nyelvemmel a hópelyheket".
Elmentem ma a megrendelt Karinthy kötetért s véletlenül előrejött a helyes antikváriumos lány is, akinél megrendeltem még pénteken a könyvet. Ráköszöntem, valahogy meglepettnek tűnt, hogy felismertem. Rámnézett, mosolygott. Leszegtem a tekintetem, nem néztem a szemébe.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése