2009. február 22., vasárnap

Pocskondia

Egy női csizma talpára

Hazafelé bandukolván, szemem vándorolván
női tompor látványán alélván
kaján vigyor csusszan át szájam sarkán.

Halad előttem a hölgyemény
siet, ehhez kétség sem fér,
de, billeg az építmény.

Csalinkázik lábbelijében
csálén csámpázik tova.

Bábeli zavaromban
a következőre jutottam:

Cicuskáim, tipegni szép s megkapó
topogni az szokott, ki hadaró
sietséggel távozni óhajt.

Reménykedve hintem az intet
míg a cimborákkal ittuk a pintet.


A már emlegetett vers. Példakép: Lőwy Árpád

Nincsenek megjegyzések: