Czickány megjelenik. Felettébb modoros külseje ellenére ápolatlansága szinte tapintható, folyton azzal henceg, hogy látta Ferenc József temetését, holott csak negyvenéves.
cziczkány – Ápolatlan a nénikéd! Meg mi az má hogy kiskezdőbetűvel írsz engem? Emeld ottan azt ki szépen!
Valaki – Rendben, Czickány! Megfelel?
Czickány – Meg, de nem értem, hogy mi a pokolé’ nem tudtad volna rögtön így csiná’ni? Deviszont több vagyok mint 40. Nem negyvenedik, hanem negyven.
Valaki – Jól van, negyvenkettő. Elégedett vagy?
Czickány – Ja. Oszt' hon vannak a többiek?
Valaki – Nem érzed jól magadat egyedül?
Czickány – Dehogysenem. De akkor mér’ pattintottál elő engemet?
Valaki – Ha csendben maradsz meglátod!
Felgomolyog a színpadra Csevegő. Leplei ellepik, lezseren lifeg lajta rajta. Eltoltam az alliterációt!(Bál laccsolnék!)
Csevegő – Látom megint ideevett a fene! Aztán voltál horgászni?
Czickány – Nem, miafenével?Zajlik a folyó, nem látod?
Csevegő – Mi zajlik rajta?
Czickány sóhajt.
Czickány – Én ugyan nem.
Valaki – Lennél szíves nem beleszólni, hogy mit mondok?
Czickány – Kapd be! Van apród?
Felszelel Cybercsöves. Rövid haján végigsimít, megnézi a naptárát. Magában számolgat. Duruzsol.
Cybercsöves – Tiszteletem az uraknak! A világért sem akarnák zavarni, de pont ma három hete, hogy meghalt a barátnőm. Terhes volt. Elütötték a szerencsétlent, cserbenhagyásosan.
Czickány – Megest Pasolinit nézté’? A csaj a múlt héten még halálra fagyott az utcán. Hogy is van ez, akkor?
Csevegő – Előtte való héten meg az apja ölte meg.
Cybercsöves – Nem is találkoztunk a múlt héten, de még azelőtt se. Azt se tudom kik maguk, én csak cigarettát kérnék alássan.
Cybercsöves szeme elréved, majd mintha álomból ébredne, ráfókuszál Czickányra, majd nagyot húz a -kit tudja honnan előkerült- csavaros kifliből.
Czickány – Engem ugyan ne nézzen ez a ganaj ..hallod ne nézzél! De ha mán idenéztél, akkor adjál belölle!
Valaki - Most nekem beszélsz vagy neki?
Czickány – Nem teljesen mindegy, gyökér?! Na, innentől diktálok. Írjad aztat, hogy most megpedrem a bajuszomat, ami láthatóan nincs, de az elégedettség növesztett rajtam egyet, mert így lehordtalak.
[Valaki ad Czickánynak egy partfis-bajuszt.]
Czickány – Mindjárt más!Csevegő – Milyen fess letté’!
[szünet]
Cybercsöves – Hallottátok mi lett a Möszkéve’?
Czickány – Persze, leugrott onnan e!
[Rámutat a hídra.]
Valaki – Ne a távolabbira mutass te szerencsétlen grafitkopás, hanem a közelebbire!
Czickány – Nono, azé’ ne gorombáskodjunk!
Cybercsöves – Dehogy ugrott, lökték, láttam. Te lökted le!
Csevegő – Én?!
Cybercsöves – Dehogy te! Ez!
Czickány – Én?!
Cybercsöves – A faszomat má’...
Valaki - Cenzúra nincs.
Cybercsöves – Kuss! Pont te voltál az!
Csevegő – Én tegnap találkoztam Möszkével! A Mars téren lébecolt, nem tűnt vizihullának.
Czickány – Pedig nagy kár azé’ a szép dromedár emberé’!
Valaki – Honnan adok én neked a szádba ilyen szavakat?!
Czickány – Nekem ne nyú’káljál a számba! Hékás!
Cybercsöves – Tanakodjuk csak ezt meg!
Czickány – Nosza!
Összedugják a fejüket.
Cybercsöves – Tudod midet dugd össze!
Csevegő – Megvan bikficek!
Czickány, Cybercsöves – Na?
Csevegő – Mondja meg Valaki!
Czickány, Cybercsöves – De ki?
Csevegő – Mondom, Valaki!
[Czickány, Cybercsöves kezdenek kifogyni a béketűrésből.]
Czickány, Cybercsöves – Baszod, elmondod vagy csak ugratsz minket?
[Valaki röhög a háttérben.]
Valaki – Hogy tudnék röhögni, ha éppen beszélek?!Czickány – Én mondom nem kóser ez így! Ez a valaki a bolondját járatja velünk.
Cybercsöves – Ki ölte meg a Möszkét? Te Csevegő, nem asz’ontad, hogy tegnap belefutottál a Mars téren?
Csevegő – Állítottam én ilyet? Ki ez a Möszke egyáltalán?
Czickány – Az anyád keservit, az előbb erről lafatyoltá’!
Valaki – Csínján a szavakkal, a végén leültetek mindenkit!
Czickány, Cybercsöves, Csevegő – Azt próbáld meg!
[elkezdik Valakit lökdösni]
Valaki – Fejezzétek be! Mit akartok tenni?
Czickány, Cybercsöves, Csevegő (együtt) – Amit már régen meg kellett volna tennünk! Elteszünk láb alól! Csak az utunkban vagy!
[elkezdik ütlegelni Valakit, jajveszékelés]
[Besétál a rendező.]
Halló Mindenség! A helyzet az, hogy kifogytam minden mondanivalómból. Kénytelen voltam hát megmondani az igazat.
Vége van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése