Kétségtelen, hogy az elmúlt hetekben megdöbbentő mennyiséget zeng az ég. Villámlik és szól az égi csinnadratta. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy ide leüljek és elkezdjem a billentyűket egymás után lebillenteni. Ötletem támadt.
Nem kívánok se a Logodi utcába, se máshová ellátogatni hajnalban, különösen nem részegen, de szöget vert a fejembe a mennydörgés. Kíváncsivá váltam, mi is ez a zaj. Hosszasan tervezgettem, hogyan fogom felfejteni ennek a rejtélynek a varrását a Nagyanyámtól kapott varrókészletből elhalászott alkalmatossággal. Valahogy így:
Pufók kerubok dobálják egymásnak a mennyei medicín labdákat. Ezek adnak olyan hangot, mikor puffannak azon a talapzaton, melynek lábazat idelenn található. Érdekes, nem? Lukaskezű angyalok próbálják elkapni ezeket a mannának telt gömböket, amik telve vannak hanggal, fájdalommal. Felfakadnak amint ütköznek valamivel. Robajjal, fülsértően hömpölyög ki az összefércelt mennyei bőrökből a zörej és jajveszék. Származási hely: Kína, ez volna olvasható a címkén. Itt nem.
Hogy mi, és honnan van ez a lamentálás, azt nem tudom, ha jön egy megvilágosodott pillanatom, akkor leírom.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése