2010. április 25., vasárnap

The Secret of Kells

Emlékeztek a Belleville randevúra? Didier Brunner finanszírozta azt a rajzfilmet is. A producer személye nem hagy az egyszeri néző számára látható nyomot a munkán, ugyanakkor nem árt fejben tartani, hogy még vannak élesszemű hozzáértők, akik szánnak pénzt az efféle alkotásokra. Dotálják a más persektívák megnyitásának lehetőségét.

Magával a plottal nem kívánok foglalkozni, a rajzfilm hivatalos oldalán el lehet olvasni. Sokkal inkább érdekel az, hogy miként hozott létre egyetlen könyv identitást a IX. században, miként adott reményt a vikingek által sarcolt Albion lakosainak.

A kells-i könyvet ha úgy tetszik Book of Kells-t a kelta szerzetesek készítették a Krisztus utáni kilencedik században. Alapja a Vulgata, tartalma a négy evangélium, előszavakkal és glosszákkal.

Az igazi csodálatra méltó dolog az ebben a kéziratban, hogy ekkoriban a keresztény és a pogány művészet nem vált el élesen egymástól, mint a későbbiekben, így az ornamentikája olyan egyetemes rajzolatokkal büszkélkedhet, hogy nekem többször is a magyar jelképek köszöntek vissza, ami kevésbé véletlen, elvégre tanyáztak a Kárpát-medencében kelták, a magyar törzsek bejövetele előtt. /ha tévednék, lehet korrigálni/ Olyan elegy jön létre, melyben minden kultúra felismerheti egy-egy saját darabkáját.

Feltételezhetően nagyképűség, de érzésem szerint a magyar rajzfilmek, mesék is hathattak a képvilágra. Az égig érőnek tűnő fák, a leegyszerűsített, ám nagyon is szimbolikusan hajló fák, mind-mind ezt az érzést növelik bennem.

Észrevehetőek a román stílusjegyek, ugyanakkor az ég felé törő torony kissé ellentmondásba keveredhet a körötte szétdobált tömzsi házakkal és kunyhókkal, de valahonnan mégiscsak be kell látni az apátságot. Eddig a formákról volt szó, most essen egy kevés a szinekről is. Gyakoriak a kékek és zöldek, mind a elöl lévő, mind a háttérül szolgáló rajzok megalkotásában.



A rajzfilm felvonultat tündérmesékbe illő tulajdonságokat mint például: a lány, aki énekével kiszabadítja a fiú főhőst. (Gondolkodóba ejtő, hogy mennyire ősi ez a mozzanat, igaz, korábban többnyire károkozásra használták - lehet itt az Odüsszeia sziréneire vagy Oscar Wilde The Fisherman and his Soul-jára asszociálni -). Tovább töprengve ezen, az is fejtörést okozhat illetve figyelmet követelő momentum a rajzfilmben, hogy az miként jeleníti meg Brendan és Aisling kötelékét. Miként halad a kezdeti 'kitiltás az erdőből'-ből 'bármikor visszajöhetsz'-ig. Kapcsolatuk fejlődése egy ponton megreked, a férfi karakter kilépdel a nő horizontjából, elveszítik egymást. Később találkoznak, ám míg Aisling tündér, nem öregszik, addig Brendan felnő, szakállat növeszt és a hangja is mélyül. A kettejük közti nyílott szakadék azzal válik igazán nyílvánvalóvá, amikor a viszontlátásnak örülve a férfi hajszolni kezdi a lányt a fák között, de az elinal.

Lehet oktondiság felvetni, de miért nem kérte az akkor még fiú a tündér segítségét a könyv illusztrálásában? A mozi más választ ad erre, elsődlegesen azért, mert a tündér nem érti a könyvet. Mivel halhatatlanok, az emlékeik állandóak, nem felejtenek, ugyanakkor ismereteik tárháza növekedhet. Szó sincs arról, hogy bármilyen formában is megörökítésre kerüljön bármilyen eset, ami Aisling-gel történt, ezért nem érti a fiú buzgóságát, hogy emlékbe zárja magát és népét. Azonban segít neki.
Én inkább a másodlagos magyarázathoz nyúlnék, ami azért mélyebb értelmezést is biztosít. A fiú valamilyen bogyóért ment az erdőbe. Egészen pontosan tölgyfa-bogyóért. Azt már természetesen pusztán kukacoskodás, hogy a tölgyfán legtöbbször makk van, és nem bogyó, de hé, mesében vagyunk, minden lehetséges. A tölgy a férfiasság princípiuma jóformán az egész európai kultúrkör szimbolikájában. Már ezen a mélyebben fekvő értelmezési síkon is ki van zárva, hogy egy nő hozzányúljon a könyvhöz, ha pedig ez tetézve van azzal, hogy nem érti magának a szónak a jelentését, sőt soha nem is látott még olyat, akkor érthető, hogy az ifjú szerzetes miért nem fordul segítségért a leányhoz.

Az okoskodások sora lejárt, itt az idő, hogy ajánljam mindegyikőtök figyelmébe ezt a röpke egy órára rúgó rajzfilmet.
@ tecső

Agytágításomat segítette: Dragon Zoltán és Kérchy Anna
ezért köszönet jár nekik, köszönöm!

2 megjegyzés:

Hananiah írta...

Talán annyiban érdemes pontosítani a magyar rajzfilmek "hatását", hogy inkább Jankovich Marcell hatásról és a kecskeméti studió világhíres magyar népmeséiről van szó :)

Forest írta...

Elsősorban rájuk gondoltam, persze. :+)