Nem tudom elképzelni, hogy hova torkollik mindez, amit jelenleg csinálunk. Nincs kedvem egy áprilisi déja vu-höz. Hogy az utána lejátszódó mizériát fel se emlegessük. Valóban ennyire ciklikusan kellene működnie az emberi szervezetnek?
Próbálom lerázni a nyerget, kiköpni a zablát, de mindig válaszolok. Drótkefe nem használ. Ahhoz képest, hogy "beszéd-embargót hirdetek meg most"ot játszott tegnap éjjel egykor, még a huszonnégy órahosszát sem sikerült kitartania.
(23:12) na kapsz durván fél órát h kiengesztelj amiért olyan durván elbántál velem!
Ugyanakkor, hogy a címhez való kapcsolódás is helyén legyen, tapasztaltam, hogy állati nehezen lehet lenyelni egy mosolyt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése