Óvatosan ráejtette a fejét a szoknya ráncaira. A lány simogatta az odadugott fejet. Beszélgettek a sötétben. Az az érzése támadt, hogy ez az egyetlen dolog, ami valaha is hiányzott neki és hiányozni fog neki. Soha, semmi más nem kell majd, csak ez az egyetlen helyzet.
Sötét, egy női kéz és egy figyelő szempár az árnyékok spalettái mögül.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése