Ott állt az ajtóban s kezét tördelte.
- Mi lesz ha nemet mond Laci bátyám?
- Ne legyél már szamár, hát mért mondana már nemet?! Mars, belefelé!
Azzal betaszította az idősebb, át a küszöbön, majd' fellökte a konyhában a székeket.
- Kezit csókolom! - köszönt a fiatal, levéve kalapját.
- Fogadj isten! - szólt az öregasszony s azzal hátat is fordított az érkezettnek. Gallyat tett a tűzre. A kemencesutban több macskaszem pislákolt, nyílván nem régen kölykedzett le. Egyik ki is mászott, hogy üdvözölje a fiatalembert. Az felvette a csöppséget, megforgatta, hogy egészséges-e majd újra letette.
Majd befelé tekintett a szobába. A lány kilépett a konyhába, kendőjét maga köré csavarta. Megilletődötten valami köszöntésfélét mormolt el az orra alatt, majd sietve felkapta a fás vödröt s iramodott volna kifelé.
- Várj! - kapott utána a fiú. - Elkísérlek!
Azzal kiléptek a csípős, októberi délutánba.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése