2008. október 19., vasárnap

Nagyapám mesélte, hogy nem árt ha beszélgetéseink során letisztázunk néhány fogalmat, nehogy félreértések lássanak napvilágot, mert abból csak a feszültség és galiba származik. Bizony velem is előfordult, hogy ezt az óvintézkedést nem tettem meg már a konverzáció elején s a végére igen csalódott arccal távoztam a helyszínről.

Ha hibbant emberek közlik az emberrel, hogy éppen ráléptünk a félig piros paradicsomára, ezért ő mostantól igen nagy tiszteletben fog bennünket tartani, akkor óhatatlanul is a többség a fejéhez kap, hogy valami oka csak van ennek a kivívott tiszteletnek. Persze botorság lenne azt hinni, hogy meg is tudjuk érteni az egyes cselekvések mögött húzódó logikát. Kísérletezni azonban lehetséges, sőt némiképpen kötelező, ha másért nem, hát a játék kedvéért.

Ilyen meglátásai voltak az én öreg nagyapámnak mielőtt örökre elszenderedett volna egy kórházban egy ólomcseppel borított hajnalon.

Nincsenek megjegyzések: